iain m. banks stílusában (zseniális a fickó)... ez az, amit a Kultúrában nem szeretnél hallani:
- Helló, üdvözöllek a fedélzeten. Mint tudod, ez az ÁKE Nekünk Annyi, de mit is fecséreljük itt a szavakat, indulunk is. Pár óra megérkezünk... hova is? Node, az biztos, hogy megérkezünk... Asszem - mondta a hajó Elméje, kicsit túljátszott vidámsággal a hangjában, ami a végére inkább akut önbizalomhiányos remegéssel telt meg.
na, elég a linkelésben tettenérhető linkeskedésből. jöjjenek a betűk. nem túl sok, mert nem sok erőm van hozzá.
visszatért a kb. egy hónapja némi ijedtséget okozó törzsbe-szorult-levegő/idegbecsípődés-a-hátamban szindróma. múltkor ez egy szombaton a xi. kerületi ügyeletre való betámolygást, némi vérnyomás-pulzus-mérést (120/80... korrekt, mi?) és egy gyors vizsgálatot (na jó, volt benne ekg, már szinte el is felejtettem, milyen jó móka az) jelentett, 1000 ft-os extra vizitdíjat. akkor sem lettem sokkal okosabb (idegbecsípődés... valószínűleg), de legalább felírtak egy doboz cataflamot, amit épp most kezdtem csak el használni (mivel a múltkor még a legutóbbi esésem okán felírt cataflam maradványa elég volt a túléléshez). nem kellemes állapot, egy órája a céges díványon fetrengtem és üvöltöttem néhány mozdulatnál, de valahogy most beállt valami tompa, enyhén hőemelkedett állapot, nem mondom, hogy nem fáj semmim, de legalább gépelni még tudok.
sebaj. az eső elállt, hamarosan hazatekerhetek.
tegnap éccaka, miközben szintén igen későn indultam neki, olyan hn11 tájban, hogy g-t ellássam némi hallgató füllel és be-a-man tanácsokkal (és hogy lenyúljam egy korsó sörre meg pár szál cigire, hehe), az odaúton tettem egy gesztust az utóbbi időben egyre jobban elmérgesedő buszvezető-ciklista viszony normálisabbá tétele érdekében. elengedtem egy buszt, jelezve is neki, hogy menjen, induljon ő a zöldnél előbb. vette a lapot, és ment is. miután elzötyögött mellettem, még megvillantotta direkt nekem az indexét, én meg visszaintettem, hogy nincs mit. szóval lehet így is csinálni, és valahogy jó érzés. minden nap így kéne közlekednünk. előzékenyen, normálisan, ahogy felnőtt emberekhez illik.
kitöltöttem újra (esedékes volt már) a legjobb személyiség-változási tesztet, amit ismerek, a jungi tipológia alapján besorolót. amikor még v-vel voltam, standardan enfj voltam (az idealista tanító), miután felismertem, hogy hol csesztem vele el a dolgokat, és tudatosan rágyúrtam, egy idő után már átcsúsztam az enfp-be (az idealista bajnok), de a lényeg, hogy bármi is volt, az E az elején az tartósan ott volt, jelezve, hogy bizony extrovertált alkat vagyok, 50-60%-osan legalább. tegnap, egy nagyon jó netbeszélgetés keretén belül, úgy alakult, hogy újra felmértem magam. és kissé szíven ütött, hogy míg a perceiving helyett megint judging lettem (a végén j volt, nem p, pedig utálom ezt a judging hajlamomat... no azért csak 1%-al lettem j, szóval ez még bőven belefér a hibahatárba), bizony, amin szintén tudatosan-de-kedvvel dolgoztam, miszerint, hogy inkább szemlélődő legyek, mint a szemlélődés tárgya, vagyis, hogy az amúgy is meglevő introvertált hajlamaimat erősítsem, nos, sikerrel járt. 22%-osan i-nek értékelt a nagy tesztkiértékelő gépezet, tehát, bizony, becsúsztam az introvertáltabb kategóriába. az eredmény: infj (az az NF, na az nem változik), vagyis az idealista tanácsadó. még dolgozok egy kicsit magamon, és lesz még belőlem infp is, az idealista gyógyító. úgyis ezt akarom elérni.
ma elgondolkoztam azon, hogy ha a hirdetések szerint alakítanám az életem, akkor valószínűleg:
- egy egzotikus déltengeri országban,
- egy keveset fogyasztó, de annál dinamikusabb (és természetesen autoklimás és olcsóextrás) autóban,
- 100%-osan természetes narancsital és cola keverékét szürcsölve,
- egyszerre mobilon, vezetékes vonalon és interneten kommunikálva,
- fájdalomcsillapítástól, antiallergizálástól, szorulásmentesítéstől, ráncosodásgátlástól és természetesen 24 órás szuvasodásgátlástól sugárzó arccal és mosollyal,
- slágerlistás zenéket hallgatva egyszerre rádión és legális cédén zenét hallgatva, zsebemben két fesztiváljeggyel,
- kivixelt-vaxolt utastérben,
- p**sil-fehéren szikrázó, l**or-illatú ruhákban feszítve,
- milliós bankkölcsönökkel és milliárdos megtakarításokkal,
- nyelviskolákból frissen szerzett középfokú vizsgák papírjaival és
- a legfrissebb amerikai blockbuster film dvd-jével a kesztyűtartóban (legális ez is, persze),
- csomagtartómban a legjobb árakat kínáló diszkont-áruházakban vásárolt akciós termékek garmadájával,
- száguldanék, miközben tudom, hogy vadonat friss épült lakóparki lakásomat a legtökéletesebb biztosítás védi.
ez az álmok netovábbja, ugye? thanks, but no, thanks. enyhe rosszullét is kőrözött benne, ahogy ezt végiggondoltam. inkább pöcköltem egyet a sebváltón, és lezúztam két kerekemen az alkotás utcán.
jut is eszembe, gasztroflash: ha a már jogosan megunt csontleves nem az igazi, csak habarj hozzá egy kis tejfelt, citromot és kakukkfüvet, aztán csak nézd, mennyire kérsz még egy tányérral meg még eggyel.
mivel kérdeztétek páran, hogy mi ez a személyiség-változás/tipológia teszt, amit kitöltöttem, első körben meg akartam osztani a linket. aztán eszembe jutott, hogy nem mindannyian beszéltek olyan szinten angolul, hogy ki tudjátok tölteni az *angol* nyelvű tesztet (sajnos ennek magyar változatáról nincs tudomásom). így, mivel senkit nem akarok megfosztani a felfedezés örömétől, lefordítottam a kérdéseket, ill. létrehoztam egy oldalt, ahol a lefordított kérdések, meg a kielemzéshez szükséges dolgok vannak fent magyarul. a részletes típusleírások lefordítására most nincs időm, de egyszer talán lesz -- vagy ha valakinek van fölös szabadideje, és kedvet érez hozzá, no meg persze ha profi angolból ÉS magyarból, akkor fordítsa le, és küldje el nekem, riszpektek megjelölésével felviszem erre az oldalra a fordítást.
nos, ekkora szép előszó után kattints ide!
