ha belegondolok, mi szinglik, dá, g és én, elég jól kitaláltuk magunkat. most abból a szempontból, speciel, hogy ahelyett, hogy boronganánk, meg nagyokat sóhajtanánk a világ vs mi (illetve, hogy precízebb legyek, a nők (dá esetében a pasik) vs mi) témakörön merengve, tulajdonképpen a legjobb úton haladunk affele, hogy egy privát triatlon-csapatot alakítsunk. (most, hogy már dá is beszállt a futásba). hiszen mindnyájan bicajozunk rendszeresen (még ha nem is együtt, de a városi létben feltétlen), lassankint szokássá válik a szombati vagy vasárnapi uszodázás, és ma már mindhárman futottunk.

tulajdonképpen már csak egy amatőr versenyt kéne találnunk, gyártani mezeket, és jelentkezhetnénk csapatként. úszásban 1km-ig mindnyájan garantálva vagyunk (mell; én spec most húzom fel 1,5km-re az egyszeri adagomat), cangázás megy mint fene, még a futáson kell csiszolni.

és mivel idevág, mármint a triathlon témához, cristina doná samuel - triathlon (casasonica remix).