Magyarország (ex Magyar Köztársaság) jelenlegi destabilizálódott helyzetéért, a (legalábbis közel-)jövőnk reménytelenné tételéért, az ország gazdasági lezüllesztéséért, megtakarításaink elértéktelenedéséért, az általános émelyítő közhangulatért az alábbi személyeket vádolom, felelősségük részletes kifejtésével:
Kovács László, Hiller István:
- az MSZP elnökeiként a 2002-es és 2006-os országgyűlési választások elcsalása felelőtlen választási ígéretekkel;
- ezen ígéretek látványos megvalósítása érdekében az országot eladósodási kényszerpályára állították;
Orbán Viktor (2002-2010):
- a politika utcára vitele, megteremtve a máig tartó erőteljesen polarizált közéletet;
- a 2006. október 23-i eseményektől nem határolódott el kellő mértékben, sőt, még bátorította is azokat;
- bizonyos közös, megosztott magyar értékek kisajátítása;
- a határon túli magyarság képviselete nevében a HTM-k egymás ellen uszítása;
- híveinek fanatizálása, "ha nem mellettünk vagy, csak ellenünk lehetsz"-mentalitás erőltetése;
- pártelnökként a legnagyobb ellenzéki pártban a parlamenti munka ellehetetlenítése, bármilyen komolyabb reform "csakazértsem" megtorpedózása, ezzel a strukturális reformok ellehetetlenítése.
Medgyessy Péter:
- miniszterelnökként az országot máig sújtó adósságspirál beindítása;
- ügynökmúltjának elhallgatása, mivel bár ebbe a botrányba bele is bukott, a miniszterelnöki pozíció tekintélyét ezzel meggyengítette.
Gyurcsány Ferenc (2004-2009):
- az adósságspirál további mélyítése;
- cinikusan elhallgatta az ország valódi helyzetét;
- amikor pedig az őszödi beszéd napvilágra került (ez máig gyanús, hogy saját kiszivárogtatás volt, hogy sakkban tartsa párttársait), a lehető legrosszabb reakciót adta: betegesen ragaszkodott a hatalomhoz;
- ezzel a tettével akaratlanul is félelmetes mértékben megerősítette az MSZP ellentáborát, így a FIDESZ jelentős megerősödéséhez hozzájárult;
- 3 évvel később mondott le a szükségesnél, ezért 3 évnyi parlamenti munkát, egyre szükségesebbé váló strukturális reformokat lehetetlenített el;
- a nyugdíjasok érdekeinek nemtelen kiszolgálása;
- az adósság-válság 2008-as kitörése után sokáig nem tett megfelelő lépéseket az ország stabilizálásra, ehelyett tovább IMF-hitelfelvételre kényszerítette az országot.
Kövér László (2006-2010):
- saját pártállami múltja ellenére a kommunizmusól szóló diskurzust nemtelen pocskondiázássá züllesztette;
- a magyar politikai diskurzusban eleddig méltatlan "köteles", "árokásós" megnyilatkozások.
Schmitt Pál (2010-2012):
- álamfőként (sic!) az államfői poszt méltóságát éveken keresztül meggyalázta;
- automatikus aláírói hajlamával bábként kiszolgálta a FIDESZ-rezsim összes antidemokratikus intézményi változtatását (többek között a kiegyensúlyozott tájékoztatást és végső soron a teljes sajtószabadságot veszélyeztető médiatörvényt), a sok sebből vérző Alaptörvény életbe lépését és módosításait;
- plágiumbotrányával Magyarországot nevetségessé tette külföldön.
Meggyes Tamás:
- Esztergom város anyagi csődbe juttatása polgármesterként;
- a jelenlegi polgármester munkájának ellehetetlenítése.
Lázár János:
- Hódmezővásárhely horribilis szintű eladósítása polgármesterként;
- arcátlan kijelentések az emberek "értékéről".
Matolcsy György:
- a második FIDESZ-rezsim nemzetgazdasági minisztereként, gazdasági főideológusaként a tények tudatos elferdítése, az, hogy gazdasági csodaként állítja be Magyarország gazdaságának módszeres szétzúzását;
- makrogazdaságilag tarthatatlan elképzelések sulykolása a gazdasági diskurzusban;
- az IMF-tárgyalások háttérből történő folyamatos elszabotálása;
- a forint többszöri tudatos bedöntése, hiszen saját bevallása szerint "a gyenge forint a legjobb".
Balog Zoltán:
- emberi erőforrásokért, kulturáért felelős miniszterként a magyarországi független kultúra tudatos ellehetetlenítése;
- az MMA (élén Fekete László) helyzetbe hozása, mint a magyar kultúra legfőbb intézménye, ennek kultúrapusztító hatásaival;
- a Táncsics-díj friss meggyalázása;
- az oktatási rendszer lezüllesztése (Hoffman Rózsával közösen);
- a rokkantellátás minősíthetetlen átszervezése, életek tönkretétele (Réthelyi Miklóssal és Navracsics Tiborral közösen);
- az egészségügyi ellátás lezüllesztése (Réthelyi Miklóssal közösen).
Réthelyi Miklós:
- az egészségügyi ellátás lezüllesztése;
- a rokkantellátás minősíthetetlen átszervezése, életek tönkretétele (Navracsics Tiborral és Balog Zoltánnal közösen);
- hibás strukturális reformok az egészségügyben.
Hoffman Rózsa:
- a magyar oktatási rendszer lezüllesztése;
- az alaptanterv szükségtelen és káros átalakítása;
- felesleges és káros szervezeti átalakítások kitervelése és végrehajttatása.
Kövér László (2010-):
- a parlamenti házelnöki poszt méltóságának sokszoros megsértése;
- tarthatatlan hangnemű diskurzus a politikai ellenfeleivel szemben;
- folyamatos kommunistázás, gyűlölködés, hipokrita hozzállás a politikában.
Németh Lászlóné:
- nemzeti fejlesztési miniszterként FIDESZ-kifizetőhellyé változtatta a pályázati rendszert;
- a FIDESZ-közeli KÖZGÉP folyamatos helyzetbe hozása.
Gyurcsány Ferenc (2010-):
- közéleti szereplésével rendre megosztja az ellenzéket, így a FIDESZ kezére játssza továbbra is a hatalmat.
Mesterházy Attila:
- MSZP-elnökként a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként rombolja az ellenzéki összefogások esélyeit, így a FIDESZ kezére játssza a hatalmat;
- felelőtlen ígérgetéssel próbálná megnyerni a 2014-es választásokat, ezzel valószínűleg újra adósságspirálba vagy politikai széthullásba taszítaná Magyarországot.
Selmeczi Gabriella:
- folyamatos arcpirító hazudozás, főleg nyugdíj-ügyben;
- megígért, azóta sem létrehozott egyedi nyugdíjszámlás rendszer.
Fazekas Sándor:
- vidékfejlesztési miniszterként a földek jelentős részének átjátszása FIDESZ-közeli nagyvállalkozók részére;
- a helyi gazdák és földművesek érdekeinek teljes semmibe vétele.
Pintér Sándor, Navracsics Tibor:
- a katasztrófa- és polgári védelmi rendszer szétzúzása, ellehetetlenítése.
Orbán Viktor (2010-):
- visszaélés a kétharmados hatalommal;
- autokrácia kiépítése;
- a múlttal való szembenézés (ügynöktéma) folyamatos halasztgatása, ezzel a magyar politikai élet további mérgezése;
- a demokratikus rendszer, a fékek és ellensúlyok rendszerének folyamatos pusztítása;
- az azeri baltás gyilkos általa vezérelt kiadatásával Magyarország nemzetközi megítélésének jelentős megcsorbítása;
- a médiatörvény, a bírói rendszer átalakítása, az Alaptörvény demokrácia-ellenes passzusai elfogadtatásával Magyarország nemzetközi megítélésének jelentős megcsorbítása;
- a magánnyugdíjpénztári pillér szétzúzása, az itt keletkezett megtakarítások elrablása;
- a gazdasági problémák megoldása helyett felesleges látszatlépésekre (pl. Alaptörvény) történő koncentrálás regnálása első másfél évében;
- a hadi retorika újboli bevezetése, "gazdasági szabadságharc" erőltetése;
- a nyugdíjasok érdekeinek nemtelen kiszolgálása;
- felelőtlen gazdaságpolitika, ennek következményeként a forint jelentős elértéktelenedése;
- folyamatos beavatkozás a határon túli magyarok életébe;
- a devizahitelesek folyamatos jogtalan előnyben részesítése a többi állampolgárral szemben;
- a magyarországi jelentős beruházások tudatos átjátszatása a KÖZGÉP-csoporthoz;
- az állampolgárokat folyamatos hülyének néző, lekezelő kommunikáció;
- a labdarúgás nemtelen előnyhöz juttatása a többi sportág és egyéb társadalmi tényezők kárára;
- és legfőképpen az, hogy soha, semmilyen körülmények között képtelen belátni, ha tévedett, és bocsánatot kérni.
És legvégül, legfőképpen:
A MAGYAR NÉP NAGY RÉSZE*:
- hogy mindezt eltűri;
- a legtöbb választópolgár még mindig a FIDESZre szavazna;
- a társadalmi szolidaritás teljes hiánya;
- a makrogazdasági ismeretek teljes hiánya (ld. felelőtlen hitelfelvételek, és az, hogy még van, aki hisz Matolcsynak és Orbánnak);
- hogy még mindig inkább pártoskodik, mint ráeszmélne, hogy az ilyen politikai játszmáknak ő csak a vesztese lehet.
A fentiek jelentős része cikkekkel, híradásokkal alátámasztható.
*tisztelet a kivételnek a március 15-i események kapcsán: az megmutatta, hogy van itt ám egy másik Magyarország is, egy olyan, ahol érdemes lenne élni, és ahol törődnek egymással az emberek, és ahol nagy ívben szarnak a politikusok fejére.
